Az egyesület múltja, jelene, a vezetőség és letölthető dokumentumok
I. A „hőskor”:
1992. április 28-án a szigethalmi Szabadkai u. 64. szám alatti iskolaépületben 2 „felnőtt” és 12 ifjonc létrehozta az EGYESÜLETET. A cikk megírásához előkapartam az alakuló gyűlés papírjait, ott sorjáztak a nevek, az alapítóké. Legfelül az enyém, alatta a tanítványaimé, azoké, akiket velem együtt megérintett a természetszeretet és a sport csodálatos elegye: A teljesítménytúrázás. Akkor 30 éves voltam (a fészkes…) rajtam kívül Horváth Vera képviselte a felnőtteket 18 évesen, a „tagok” zömmel 14-15 évesek voltak. Mitől jött meg az étvágy? Nos a mi „étvágygerjesztőnk” Jávor Zoltán volt. Még 1991-ben egy túrán találkoztunk egy spurival, aki mellén kitűzők garmadával (akkor még így túráztál Zoli!) mesélt… és mesélt. Kinyitott egy kaput előttünk, és mi lelki szemeinkkel láttuk a modern héroszt. A hóban-fagyban, tűző napon a célja felé elszántan menetelő EMBERT, akit ráadásul zöld rengeteg vesz körül! Mi belevetettük magunkat a rengetegbe hétről-hétre, élveztük a tájat, a „zsugázást” a hajnali vonatokon, az édes álmokat a hideg fűtetlen várótermekben, tornacsarnokokban a hozzánk hasonló fanatikusok társaságát – „Kell egy csapat!”
Völgyek mélyén, bércek fokán
KÖZÉPTÁV
- ~11 km
- 344 m
- ~4,5-5 óra
Kinek ajánljuk?
Azoknak az aktív túrázóknak, akik szeretik a változatosságot: patakparti hűvöst, történelmi ösvényeket és olyan kilátópontokat, ahol a Mátra a lábai előtt hever.
Nehézség: Közepesen aktív. Szükséged lesz egy jó túrabakancsra és némi állóképességre a viszonylag rövid, de intenzív emelkedőkhöz. A 11 kilométeres táv már kellemesen átmozgat, de marad energiád a látvány élvezetére is.
Mire számíthatsz? Utunk a legendás Kalló-völgybe vezet, ahol a Somor-patak vízesései és mohás kőfolyások között haladunk egy olyan úton, amely már a legelső mátrai térképeken is szerepelt. Meglátogatjuk a Kecskebércet, ahonnan lenyűgöző rálátás nyílik a Kékestetőre, majd a nap végén mi is teszünk egy kitérőt a „helyiek titkos helyére”, az Eremény-tetőre, hogy a vadvilág nyomába eredjünk.
A túra útvonala
- Mátrafüred
- Rákóczi-forrás
- Máriácska kegyhely
- Kalló-völgy (Széky István út)
- Kecskebérc
- Farkas-kút
- Eremény-tető
- Sástó
Ezt még Vidróczki sem bírná – nem hogy a pandúrok!
HOSSZÚ TÁV
- ~14-15 km
- 433 m
- ~6 óra
🔴 Kinek ajánljuk?
A kihívások kedvelőinek. Ez a túra nemcsak a lábaidat teszi próbára a Muzsla-tető megmászásakor, hanem a Mátra legszebb arcait fűzi fel egyetlen kimerítő, de felejthetetlen napba.
Nehézség: Kihívást jelentő (Nehéz). Komolyabb szintemelkedésekre és egész napos terepgyakorlatra készülj! Ezt a távot akkor válaszd, ha rutinos túrázó vagy, és szereted a sportos tempót.
A hosszú táv Sástóról indul. Első célpontjuk a Rákóczi-forrás. Innen megmásszák a Muzsla-tetőt, amely remek kilátópont Mátrafüredtől északra, majd visszaereszkednek a Rákóczi-forráshoz. Ezután a majd a Máriácska kegyhelyhez sétálnak, innen a Kalló-völgyben folytatják útjukat észak felé, a piros jelzésen. A völgy nagyon hangulatos, a csobogó Somor-patakon kisebb vízesésekkel, a völgy oldalában mohás kőfolyásokkal.
Aztán a piros jelzés elhagyja patakvölgyet. Itt rövid emelkedő után egy széles úton jutnak fel a Református Üdülőhöz, melynek parkolójából tiszta időben remek a kilátás. Ezután a sárga jelzésen megkerülik az Ózon Hotelt. A Kecskebércen megtekintenek egy remek kilátópontot, a Késkestetőre és a Mátrai Szanatóriumra látnak itt rá. Mátraházára érve megnézik a Naphimnusz Parkot, majd visszafelé indulnak a sárga csúcs jelzésen. Azután elérik az immár lejtősen lefelé vivő sárga kereszt jelzést. Ezen ereszkednek a Farkas-kútig. Innen a Sástói Béka-tanösvényen haladnak tovább. A tanösvény interaktív eszközei (tapintható, forgatható meglepetések) hozzák közelebb az erdő titkait.
Ezután tesznek egy rövid kitéről a Eremény-tetőre. Ez egy jelzetlen, rejtett kilátópont. Itt nem a tömeg, hanem a csend fogad. Ha szerencséd van, a távcsöveden keresztül megpillanthatod a szemközti oldalon legelésző muflonokat vagy szarvasokat, miközben a távolban a Galyatető sziluettje rajzolódik ki. Ezután megérkeznek a Sástóhoz.
A túra útvonala
- Sástó
- Rákóczi-forrás
- Muzsla-kilátó
- Máriácska kegyhely
- Kalló-völgy
- Kecskebérc
- Naphimnusz Park
- Farkas-kút
- Eremény-tető
- Sástó
Beléptünk a Magyar Sportturisztikai Szövetségbe. Tetszett az akkori vezetés! Egy „tőről” fakadtunk! Persze az idő sokszor jótékonyan szépít, de akkor a „vezetéssel” túrákon találkoztunk, szemükben a tűz lobogott. Ma már minden komolyabb, „sportszakmaibb”!
Beindultunk, gyűltek a kilométerek, jöttek a sikerek, és (ne vesszetek meg érte!) jött a pénz is. Csúnyát mondok, ahhoz biza kell! Szemeink előtt olyan túrák lebegtek, amelyik dicső történelmi eseményeknek, múltunk kiemelkedő hőseinek állítanak emléket, melyek sportteljesítményeknek sem utolsók. Olyan álmaink voltak, ahol tömött buszokon kirándulók apraja-nagyja zötyög a rajt felé. Reméltük, hogy sikerül a „Szigetországot” és szűkebb pátriánkat feltenni a sportszeretők térképeire!
II. A kiteljesedés:
1993-ban a helyi Önkormányzat 20 000 Ft-ot szavazott meg nekünk. Micsoda? Csoda! Elismerték sportnak a túrázást. Később megismerkedtem Fáki Lászlóval, a polgármesterünkkel (Valamit tud a fiú! – Még most is az!), nehéz ember, nehezen mond igent, de ha kimondta… Hogy is mondták a régiek-szavatartó ember. Azóta is minden évben jön az apanázs. Ez volt az alap, amiből építkezni kezdtünk. Szombat reggel egyre többen „viháncoltunk” a HÉV-en a kialvatlan „disco-egerek” nagy-nagy boldogságára. Majd jöttek a buszok. Előbb vállalkozók szakadt 25-30 fős busza, melyet a rozsda és a sűrű imádság tartott össze, sebességét pedig még a szél iránya is nagyban befolyásolta (A csúcs egy laprugós ROBUR volt!), aztán a VOLÁNBUSZ 45 személyes, majd csuklós buszai. (Ma már néha-néha 2 busznyi természetimádó is összejön.) 1997-ben a bíróság bejegyzett bennünket és 1998 óta kiemelten közhasznú egyesület vagyunk. Közben beindult az MSTSZ bajnoksága. 1996-tól kezdve küzdünk egymással, mi szigethalmiak, mezőberényiek, békéscsabaiak, gödöllőiek…