Betyárok földjén 2024.03.03.

A Hubertlaki-tó vagy más néven bakonyi Gyilkos-tó a Hamuházi-séd felduzzasztásával jött létre, az ember műve. Csillogó víztükrét meg-megszakítják a tóból kiálló, elárasztott fák csonkjai. A tó felett találhatjuk a Hubertus-emlékművet. A hely csendjével és varázsával méltán adózik a több mint ezer éve a vadászok védőszentjeként tisztelt Szent Hubertus emléke előtt. A kicsapongó életet élő hercegi sarj nagypénteken, egy vadászat alkalmával fénylő keresztet pillantott meg egy gyönyörű szarvas agancsai között. E jel hatására megtért, előbb remete, majd pap, végül pedig püspök lett, már a X. században a vadászok védőszentjévé választották. A tavat őrző gát mögött, a patak partján sétálva a Hamuházhoz, a Hubertlaki Kulcsosházhoz juthatunk. Ez a séta február végén, március elején álmélkodásba torkollhat az itt virágzó tengernyi tavaszi tőzike láttán. A fehér virágtengert időnként kék csillagvirágok pöttyözik. Mindkét növényfaj ritka, védett és gyönyörű. A Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál a Somberek-séd völgyében, apró tisztásként rejtőzködik az erdő mélyén a Hamuházi-rét. Itt, Hubertlakon állt egykoron az erdőbirtokos Eszterházy gróf emeletes vadászkastélya, a hubertlaki vadászkastély. A festői épület azonban az 1900-as évek második felében, egy tűzesetben a lángok martalékává vált. Helyén ma vadászház/kulcsosház áll. Említésre méltó látnivalója még a környéknek a Forrasztókői Egzótakert. Az egzóták az adott területen nem őshonos, betelepített növények. A kert (tulajdonképpen egy kisebb arborétum) ékei az egzotikus fenyőfélék. Hatalmas mamutfenyők, tuják és cédrusok között sétálhatunk, a Forrasztókő impozáns sziklakibúvása alatt. Kora tavaszi sétán találkozhatunk még errefelé két ritka és védett virágzó cserjével, két különböző boroszlánfajjal. Az örökzöld babérboroszlán sárgászöld virágai nem igazán látványosak, azonban a farkasboroszlán rózsaszín virágai gyönyörűek és illatosak.

Gyilkos-tó, tőzike és egzótakert

A túra ideje: 2024.03.03.

Az indulás helye: Szigethalmi Szent István Általános Iskola elől. (Szigethalom, Szabadkai u. 64.)

Az indulás ideje: 7 óra

Köztes megállók:

SPAR (Szigetszentmiklós, Gyártelep)

Trafóház (Szigetszentmiklós, József A. utca)

Sárgaház (Szigetszentmiklós, Szent Erzsébet tér (Városi Könyvtár és Közösségi Ház.))

A Bakonyról

A Bakony a Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű és legnyugatibb tagja, karsztos röghegység. Egykor érintetlen bükkerdők, rengeteg barlang és üreg, gazdag növény- és állatvilág, sok a forrás jellemezte. Ezek jó része még ma is megtalálható. Legmagasabb pontja a Kőris-hegy (709 m). Már járt ott az egyesület. A területet Északi-Bakonyra és Déli-Bakonyra osztották. Ezt érdemes tudni, mivel a két rész térképe külön is kapható.

A Bakony legnagyobbrészt tengeri üledékekből (mészkő, dolomit, márga) épül fel. Ezek a triász, jura és a kréta időszakában keletkeztek. De a déli területeken bazalt is található, ami vulkáni eredetű. A hegység jelenlegi formája kb. 45 millió évvel ezelőtt kezdett kialakulni. Az olaszfalui Eperjes-hegy területén a mindhárom időszakban létrejött mészkő megtalálható, ezért geológiai szempontból jelentősnek számít. Az Eperjes tanösvényt járva lehet ezt a különlegességet megtekinteni.

A területén sok barlang található, mely közül 15 fokozottan védett. (Magyarországon minden barlang védettnek tekinthető).

Rendkívül sok patak szeli át. Legismertebb a Cuha-, a Gaja-patak és a Gerence-patak.

A növény- és az állatvilág rendkívül gazdag, a fajokat még felsorolni is sok lenne. (Akit érdekel, ajánlom a Wikipédia Bakonyról szóló oldalának felkeresését, ahol a növény nevére mutatva megjeleníti annak képét, és rövid leírását). Érdemes megemlíteni a lábatlan gyíkot, amellyel már többször is találkoztunk a Bakonyt járva.

A leghíresebb bakonyi betyár

A Bakony a magyar betyárvilág legismertebb színtere volt. Ezek a sokszor idealizált haramiák szegény családokból származó legények voltak. Valójában közönséges bűnözők, útonállók, fosztogatók. A zsákmányolt javakat gyakran szétosztották a szegények között, ezzel is növelve jó hírüket. A nép szerint hősök voltak, akikről mesék, népdalok születtek. Az alföldi Rózsa Sándor után a bakonyi betyár Sobri Jóska volt a leghíresebb betyár. A Bakonybél mellett fekvő Odvaskő Étterem és Panzió területén volt egykor a néhány házból álló Gerencepuszta, ahol a híres bakonyi betyárok is tanyáztak. Sobri Jóska és bandája ezen a környéken tevékenykedett, és a Bakonybél és Gerencepuszta körüli erdőkben bujkáltak, az itteni barlangokban rejtőzködtek.

Utunk során érintjük Huszárokelőpusztát is. A hely nevének van egy érdekes magyarázata. Itt ér be az út a magas Bakonyba, régen is itt kanyargott, a Gerence-patak völgyében. Itt bizony előre kellett küldeni a huszárokat, különben jó eséllyel kifosztották a haramiák az erre haladó hintókat vagy szekereket!

Buszköltség

Tagság	Kategória	Ár
Egyesületi tag	felnőtt	6000 Ft
Egyesületi tag	gyerek	3000 Ft
Nem egyesületi tag	felnőtt	6500 Ft
Nem egyesületi tag	gyerek	3500 Ft

Tudnivalók

A buszos utazás ideje a távolság miatt jelentősen megnő. Ráadásul egy kis mosdó szünetet is be kell majd iktatni. Így később tudjuk a túrákat elkezdeni. Igyekeztünk úgy időzíteni a távokat, hogy kb. egyszerre érjenek be a távok Bakonybélbe. Az első kettő busszal, a hosszú táv gyalog. Így az ebéddel nem foglalkozunk. (Mindenki kellő mennyiségű élelemmel lássa el magát)! A hazaérkezés is későbbre tolódik. A túra távjai a rövid táv kivételével, az eddigiekhez hasonló hosszúságúak. A rövid azonban eléri a 7 km-t. A magassági szintek maradtak a régiek.

Rövid táv

A rövid táv az odvaskői parkolóból indul, ahol a busz megáll, amíg leszállnak. Tagjai átkelnek a Gerence-patak hídján, majd észak felé fordulnak a kék kereszten. Itt érdemes megtekinteni a sziklákon élő, ritka, védett gímpáfrány-kolóniát. Hamarosan nyugat felé kanyarodva, rövid emelkedő után, még mindig a kék kereszt jelzést követve a Molnár-kút-árokban haladnak, egy régen megszűnt erdei vasút nyomvonalán. Itt kényelmesen nyerik a szintet. Azonban 1,5 km után lesz egy rövid, meredekebb kaptató, 40-50 méter szintemelkedéssel, majd viszonylag meredek ereszkedés következik a Hubertlaki-tóhoz. A tó körül található asztaloknál, padoknál megpihenhetnek. Innen rövid sétával érik el a Hubertlaki Kulcsosházat. A kulcsosház közelében található korpusz után jobbra kanyarodva egy kényelmes, jó minőségű úton – amely jelzett kerékpárút is – lecsorognak Huszárokelőpusztára. Innen busszal transzfer Bakonybélre.

Középtáv

Huszárokelőpusztáról indulnak. A vadászház után a Hubertlak Erdei Tanösvényen kapaszkodnak felfele, viszonylag lassan nyerve a szintet. Hatalmas bükk szálerdőkben haladnak, míg el nem érik a kék keresztet. Innen viszonylag meredek ereszkedés következik a Hubertlaki-tóhoz. A tó körül található asztaloknál, padoknál megpihenhetnek. Rövid sétával érik el a Hubertlaki Kulcsosházat. A kulcsosház közelében található korpusz után jobbra kanyarodva egy kényelmes, jó minőségű úton – amely jelzett kerékpárút is – haladnak tovább. Itt nemsokára egy rövid kitérő következik, amelynek során megtekintik a Forrasztókői Egzótakertet. Utána kényelmes sétával térnek vissza Huszárokelőpusztára. Innen busszal transzfer Bakonybélre.

Hosszú táv

A hosszú táv is Huszárokelőpusztáról indul. A vadászház után a Hubertlak Erdei Tanösvényen kapaszkodnak felfele, viszonylag lassan nyerve a szintet, hatalmas bükk szálerdőkben haladva. Ők is rátérnek a kék keresztre, amin a másik két távhoz hasonlóan viszonylag meredek ereszkedéssel érik el a Hubertlaki-tó völgyét. Innen rövid séta következik el a Hubertlaki Kulcsosházhoz. A kulcsosház közelében található korpusz után balra kanyarodva a kék kereszt jelzésen, 1 km hullámvasutazás után felülről közelítik meg a Forrasztókői Egzótakertet. A kert után azonban nem érnek véget a megpróbáltatásaik. Visszatérve Hubertlakra elsétálnak a tóig, azt meg is kerülhetik a vállalkozóbb szelleműek. A Szent Hubertusz emlékműtől jelzetlen utakon indulnak délnek. Megtekintik a halomsírokat, melyek egy rég elfeledett bronzkori nép temetkezési helyei. A Vörös János-séd völgyéből felmásznak a Tábor-hegy gerincére, ez egy 130 méteres szintemelkedést jelent. Ez így a túra vége felé nem fog nekik túl jól esni, de ők kemények, mint a kád sarka. Végül meredeken leereszkednek Bakonybélre, és csatlakoznak a többiekhez.