Őszi lombeső a Gerecse kapujánál
Busz információk, érintett állomások és költségek
Fő gyülekező helyszín és időpont
Szent István Általános Iskola elöl
(2315 Szigethalom, Szabadkai u. 64.)
Felszállási útvonal
- Indulás Szigethalom (iskola)
- SPAR buszmegálló (A gyártelepi HÉV-nél)
- Szigetszentmiklós Trafóház ( József A. utcai buszmegálló)
- Szigetszentmiklós Városi Könyvtár és Közösségi Ház
- Cél A Gerecse kapuja
Részvételi díjak
TAGSÁG
KATEGÓRIA
KÖLTSÉG
Egyesületi tag
felnőtt
6000 Ft
Egyesületi tag
gyerek
2000 Ft
Nem egyesületi tag
felnőtt
6500 Ft
Nem egyesületi tag
gyerek
2500 Ft
A nap tervezett programja
Útvonalak és étkezés:
- A túrák két különböző helyszínről indulnak és a Gerecse kapujához érkeznek.
- A konkrét távokról, útvonalakról és a nehézségi szintekről a lenti fülekre kattintva tájékozódhatsz.
- A rövid és a középtáv résztvevőinek lehetősége lesz ebédelni.
Szabadprogram és kikapcsolódás: Az ebéd, illetve a beérkezés után kezdődnek. Számos lehetőség vár rátok:
- A Turul és a kilátópont felkeresése.
- Látogatás a Szelim- barlangba, amely a környék legnagyobb látogatható barlangja (a le és feljutás nehéz, bár vannak lépcsők).
- A látogatási központ megtekintése.
Logisztika: A buszok a parkolóban fognak várakozni, így ott fel lehet szállni rájuk. A hazaindulás pontos időpontját a túravezetők még útközben, a buszon fogják ismertetni – kérjük, ügyeljetek a pontosságra!
A JELENTKEZÉSI LAP IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL!
Gerecse kialakulása
A Gerecse és a Kő-hegy Varázsa
A Gerecse (vagy Gerecse-hegység) a Dunántúli-középhegység északi részén, a Duna kanyarulata és a Kisalföld keleti határa között elterülő, nagyrészt erdős, röghegyvidéki terület. Legmagasabb pontja a Gerecse-tető (634 méter). A hegység alapvetően triász kori mészkőből és dolomitból épül fel, amelynek köszönhetően a felszínét gazdag karsztjelenségek – barlangok, víznyelők, dolinák és meredek sziklafalak – alakítják. Az őszi időszakban a táj különösen lenyűgöző az aranyló, vöröslő lombkoronák és a csendes erdei ösvények miatt.
A táj földtani létrejötte (Tengeri üledékektől a karsztosodásig)
Triász kori tengeri eredet
kb. 200–230 millió éve
A Gerecse és a Kő-hegy tömbjének anyaga a meleg vizű Tethys-óceán mélyén keletkezett. Az ott lerakódott mésziszapból és a tengeri élőlények vázából vastag mészkő- és dolomitrétegek alakultak ki.
Kiemelkedés és törésvonalak
Az alpi hegységképződés hatására a korábbi tengeri üledéktáblák összetöredeztek, kiemelkedtek és szerkezeti rögökre bomlottak. Ezzel párhuzamosan a mészkőtömbökben hatalmas törésvonalak és repedésrendszerek jöttek létre.
A víz formáló ereje
Barlangok és víznyelők születése
A kiemelkedést követően a beszivárgó csapadékvíz a mészkő oldásával (karsztosodás) elkezdte kifaragni a hegység gyomrát, létrehozva a környék jellegzetes aknáit és járatait.
Az emberi jelenlét és az ipartörténet nyomai
Ősemberi hajlék és filmforgatások
A **Szelim-barlang** nemcsak földtanilag különleges, hanem az ország egyik legfontosabb őslénytani és régészeti lelőhelye is: a barlangi üledékekből kőkorszaki eszközök és ősemberi maradványok kerültek elő. Drámai mennyezeti ablakai és gótikus hatású belső terei miatt a modern korban híres filmek (pl. Eragon, The Witcher) forgatási helyszínévé is vált.
Bányászati múlt és a kilátó születése
Tatabánya és a Kő-hegy története ezer szállal kötődik a szénbányászathoz. A túra egyik fő állomása, a **Ranzinger Vince-kilátó** eredetileg a szénszállításra használt akna felvonótornya (drótkötélpályás kötélállomása) volt. A bányászat leállása után a tornyot kilátóvá alakították át, ma a természetjárók gyönyörködhetnek a 360 fokos panorámában.
Európa legnagyobb madárszobra
A Kő-hegy sziklaormán magasodó **Turul-emlékművet** 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére állították (Donáth Gyula alkotása). A szobor helyszínéül azért a Kő-hegy peremét választották, mert a sziklaszirt a várossal és a vasútvonallal párhuzamosan kilométerekről jól látható, jelképezve a Gerecse kapuját.
Az „Ezeréves erdő” születése
A Kő-hegy és a környező fennsík idős tölgyes-bükkös erdőit a helyi közösség és természetvédők vonták be az **Ezeréves erdő** projektbe. A fákra kihelyezett QR-kódos és nevesített fatáblák célja, hogy az idős fák megőrzését összekössék a lakosság aktív természetvédelmi elköteleződésével és az interaktív túrázással.
Séta az avarban
Kinek ajánljuk?
Ez a túra a vadregényes erdők és a felfedezés tökéletes elegye. Elsősorban azoknak szól, akik nem egy egész napos menetelésre vágynak, hanem szeretnének kiszakadni a tömegből, és látni valami olyat, amit a legtöbb turista elszalaszt.
Gyakorló természetjáróknak és kalandvágyóknak: Az út eldugott, ritkábban járt ösvényeken vezet, ahol a természet valódi, érintetlen arcát tapasztalhatjuk meg a fák között.
A természet fotósainak és a csend szerelmeseinek: A különleges erdei környezet miatt érdemes sok megállót tervezni – a látvány és a nyugalom minden ponton megéri a kattintást.
A technikai kihívásokat kedvelőknek: Bár a táv rövid (5,4 km), a túra tartogat egy-két meredekebb szakaszt, amely technikás, és próbára teszi a lépésbiztonságot.
Nehézség: Közepesen nehéz, változatos hegyi terep. A biztonságos ereszkedéshez stabil, bordázott talpú túracipő/bakancs, valamint túrabot használata kifejezetten javasolt!
A túra leírása
A túra a Gerecse Kapuja Látogatóközponttól indul. Az út első szakasza a geológiai tanösvényen halad, ahol hazánk jellegzetes kőzeteivel ismerkedhetünk meg. A tanösvény a Szelim-barlang nyitott felső részénél ér véget, ahonnan felülről is bepillanthatunk a monumentális barlangüregbe.
Innen csodás panoráma tárul elénk: tiszta időben még a Tatai vár is kirajzolódik a távolban (érdemes távcsövet hozni!).
Egy rövid szakaszon visszatérünk az úton, majd egy erdei ösvényre kanyarodunk. Itt egy rövid, de tartósabb emelkedő vár ránk, amely felvezet a Ranzinger Vince-kilátóhoz. Bár a tetejére feljutni komolyabb kihívás (153 lépcsőfok leküzdésével), a páratlan 360 fokos panorámáért mindenképp megéri felmászni!
A kilátó után kényelmes séta következik az aranyló őszi erdőben. A figyelmes túrázók az ösvény mentén rejtőző víznyelő barlangokat is felfedezhetik, amelyek izgalmas bepillantást engednek a Gerecse mélyébe (figyelem: a barlangok csak kívülről tekinthetők meg!).
A kiindulópontra visszatérve, a Turul-emlékműhöz lesétálva ismét gyönyörködhetünk a városra nyíló kilátásban. A túra végén már csak a megérdemelt ebéd és a Látogatóközpont kiállításának megtekintése van hátra!
A Túra „Pásztorkutyái”
Vezetjük a sort, tereljük a lemaradókat, és összeszámoljuk a báránykákat minden pihenőnél. Nálunk nincs elkószált túrázó!
Az aranyló erdő vándorai
Kinek ajánljuk?
Ez a túra a vadregényes erdők, a pazar panorámák és a technikai kihívások tökéletes elegye. Elsősorban azoknak szól, akik szeretnének kiszakadni a tömegből, értékelik a természet nyers erejét, és szeretnek egy-egy különleges látnivaló vagy élőlény miatt megállni.
A panorámák és a természet fotósainak: A panoráma és az őszi erdő szépsége különleges látnivalókkal kecsegteti a fotózás szerelmeseit.
Nehézség: Változatos hegyi terep, amely a 9 km-es táv és a 32-es IBP index alapján alapvetően zöld kategóriás (tapasztalatszerző) túra. Ugyanakkor a galyatetői meredek letörés, valamint a Mátraszentimre felé vezető, hosszan elnyúló ereszkedés a boka- és térdízületi problémákkal küzdőknek komoly kihívás lehet. A biztonságos és stabil haladáshoz tapadós talpú túracipő/bakancs, a technikai részen pedig a túrabot használata kifejezetten javasolt!
A túra leírása
Ez a túra a Gödöri-dűlőktől indul, és egy erős ereszkedéssel indít. Miután elértük a különleges Ezeréves erdőt, egy komolyabb emelkedőnek vágunk neki. A további úton több mező mellett is elhaladunk, és ha szerencsénk van, állatokkal is találkozhatunk; de a táj miatt mindenképpen érdemes körülnézni rajtuk.
Célunk a Gerecse-tengerszem elérése. Bár most kevés vizet tartalmaz, a különleges táj és a növényzet gazdagon kárpótol minket, sőt, még a távolabbi Pes-kőre is rátekinthetünk. Innen a Csúcsos-hegy felé vesszük az irányt. Az út mentén egy hatalmas tölgyfa áll őrt.
Egy hosszú murvás úton jutunk fel a kilátóig, amelynek az emelkedése nem túl meredek, így nem okoz komoly kihívást. A panoráma kedvéért mindenképpen érdemes megmászni az emlékműnek is számító tornyot (egy régebbi túrán egyébként felkerestük azt a helyet is, ahonnan ide szállították).
Ezt követően elindulunk a Gerecse Kapuja felé. A geológiai tanösvényt elérve, aki bírja, leereszkedhet a Szelim-barlanghoz, míg a többiek elsétálnak a látogatóközponthoz. Innen szabad program következik, amely alatt lehet ebédelni, megnézni a látogatóközpontot és a Turul-emlékművet is.
A Túra „Pásztorkutyái”
Vezetjük a sort, tereljük a lemaradókat, és összeszámoljuk a báránykákat minden pihenőnél. Nálunk nincs elkószált túrázó!
Barlangok és őszi színek
Kinek ajánljuk?
A panorámák és a természet szerelmeseinek: A A út során jó kilátás nyílik a környező tájra. A Radzinger-kilátóból 360 fokos panorámában gyönyörködhetünk. A Turultól is zép kilátás nyílik a tájra.
Az őszi erdő színei: Bár az idei ősz a szárazság miatt gondot okozot, a figyelmes szemlélő megtalálja a szépsgeket.
Ez a túra a vadregényes erdők, a pazar panorámák és a komoly technikai kihívások tökéletes elegye. Elsősorban azoknak szól, akik szeretnének kiszakadni a tömegből, értékelik a természet nyers erejét, és készek egy hosszabb, fizikailag is megterhelőbb kihívásra.
Nehézség: A túra a hosszú távosok számárá nem igazán komoly kihívás, bár található néhány kisebb kihívás. A kivétel ha felbosszantják a túravezetőt.
A túra leírása
Ez a túra is a Gödöri-dűlőktől indul, erős ereszkedéssel kezdve. Érinti az Ezeréves erdőt és több rétet is, amelyekre már csak a csodás panoráma miatt is érdemes kinézni. Az útvonal ellátogat a Tarjáni-malompatak által létrehozott tározóhoz is, amelyet Gerecse-tengerszemnek neveznek (bár valójában semmi köze a tengerszemekhez). Utunk elhalad a Kisréti vadászház romjai mellett, és érint egy hatalmas kocsányos tölgyet is, amely méretei miatt a Magyarország legnagyobb fáit számontartó Dendromániában is szerepel (kerülete 510 cm).
Tovább haladva több víznyelő barlang mellett is elmegyünk. Bár bemenni csak engedéllyel lehet, a lezárt ajtók résén betekintve megpillanthatjuk a Gerecsére jellemző barlangokat, a Vértes László-barlangnál lévő táblán pedig részletesen megismerhetjük a felépítésüket. Egy különleges völgyön keresztül folytatjuk utunkat, amelynek egyik sajátossága, hogy itt találkozunk először bükkfákkal, amelyek ebben a magasságban ritkán fordulnak elő. (A helyszín mikróklímája miatt alakult így.)
A Nagy-rét mellett haladva utunkat gesztenyefák szegélyezik: bár ma már épületet nem találunk a végén, a fasor szerkezete a XIX. századi uradalmi tájépítészet és az elfeledett erdei építmények emlékét őrzi. A következő állomás a Ranzinger Vince-kilátó, amelyet nemcsak a 360 fokos körpanoráma teszi ismertté, hanem az is, hogy ipari műemlékként is jelentős (a szerkezetet a tatabányai szénbányászat egyik kiemelt jelentőségű egysége, az egykori XII/A akna – a bányászok körében csak „Vadorzó akna” – fölé építették).
Innen már csak egy rövid látogatás esedékes a Szelim-barlanghoz, amelyet gyakran használnak filmforgatások helyszínéül is. Még egy utolsó kis erőfeszítés, és a Turulnál vagyunk. Túránk a Gerecse Kapuja Látogatóközpontnál ér véget.
A Túra „Pásztorkutyái”
Vezetjük a sort, tereljük a lemaradókat, és összeszámoljuk a báránykákat minden pihenőnél. Nálunk nincs elkószált túrázó!