Három falu, egy templom, ezer élmény
2026.07.11.
Busz információk, érintett állomások és költségek
Fő gyülekező helyszín és időpont
Szent István Általános Iskola elöl
(2315 Szigethalom, Szabadkai u. 64.)
Felszállási útvonal
- Indulás Szigethalom (iskola)
- SPAR buszmegálló (A gyártelepi HÉV-nél)
- Szigetszentmiklós Trafóház ( József A. utcai buszmegálló)
- Szigetszentmiklós Városi Könyvtár és Közösségi Ház
- Cél Mátraszentimre
Részvételi díjak
TAGSÁG
KATEGÓRIA
KÖLTSÉG
Egyesületi tag
felnőtt
7500 Ft
Egyesületi tag
gyerek
3500 Ft
Nem egyesületi tag
felnőtt
8000 Ft
Nem egyesületi tag
gyerek
4000 Ft
A nap tervezett programja
A Mátra bércein: Galyatetőtől a Három falu templomáig
Ez a nap a Felső-Mátra lenyűgöző csúcsairól, a Három falu templomának békéjéről és Mátraszentimre hangulatos vidékéről szól.
Útvonalak és étkezés:
A három különböző táv más-más pontokról indul, de a nap végén mindannyian Mátraszentimrén találkozunk.
Rövid táv: Egy kényelmes, Galyatető környéki körtúra után a csoport visszaszáll a buszra, és azzal utazik tovább Mátraszentimre felé. Útközben megállnak a Három falu templománál, ahol a templom megtekintése mellett a sípálya parkolójából nyíló csodálatos tájban is gyönyörködhetnek. Szentimrére érkezve ebéd, majd az Ásványmúzeum megtekintése vár rájuk.
Közép táv: A résztvevők a Piszkéstetői Csillagda autóbusz-megállójában szállnak le, ahonnan átgyalogolnak Galyatetőre. Innen a Három falu templomát érintve érkeznek meg Mátraszentimrére.
Hosszú táv: A túrázók Fallóskútról indulnak, meghódítják a galyatetői bérceket, majd szintén Mátraszentimrén zárják a napot.
A konkrét távokról, útvonalakról és a nehézségi szintekről a lenti fülekre kattintva tájékozódhatsz.
A rövid és a közép táv résztvevőinek lehetősége lesz menüs ebédet fogyasztani a mátrai Vargánya étteremben (ezt a szokásos módon, a jelentkezési lapon lehet előre igényelni). A hosszú táv túrázói – a beérkezésük időpontjától függően – egy finom kávét, fagyit vagy süteményt tudnak majd elfogyasztani a helyszínen.
Logisztika:
A buszok először Galyatetőn fognak várakozni a rövid távcsoportra, majd ezt követően átmennek Mátraszentimrére, és az étterem közelében parkolnak le. A hazaindulás várható időpontját a túravezetők még útközben, a buszon fogják ismertetni.
Három falu, három táv – a vén Mátra magasán
A Három falu temploma
Ma is ott áll az andezit terméskőből emelt épület a Mátraszentistváni Síparkkal szemközt, egy kis tisztáson, 800 méter magasságban. Védőszentje Szent István király, a főoltárkép is őt ábrázolja. A templom mellett közvetlenül halad el az országos kék turistaút.
A múlt öröksége
A múlt század elején Mátraszentimre, Mátraszentistván és Mátraszentlászló nem tudott megállapodni egy tervezett templom helyéről, ezért az egri érsek úgy döntött, hogy a templomot a három falutól pontosan egyenlő távolságra építsék fel.
„Terméskő falvértezetében,
Szürkén, majdnem fenyegetőn,
Égbeszúró háromszög fejjel
Áll a templom a hegytetőn.
Várnak néznéd: három falucska
Süvegeli a zord tetőt:
A fakanál-faragók népe
Meg a szénégetők...”
(Sík Sándor)
Az üveghutáktól a turizmusig
A három falu népe azóta már felhagyott a szénégetéssel, és a térség korábbi jelentőségét adó üveghuták is bezártak. Trianon után a turizmus vált a falvak legfőbb rendeltetésévé. Közülük a legnagyobb Mátraszentimre. Hozzá tartozik már közigazgatásilag Mátraszentistván és Mátraszentlászló mellett Fallóskút, Bagolyirtás és Galyatető üdülőfaluja is.
Az 1920-as években sípályákat hoztak létre itt, majd 1934-ben megépült a kilátója. 1939-ben átadták a Nagyszállót, az akkori idők luxusberuházását. Templomában ma is az a harmónium található, amelyen galyatetői tartózkodásai során gyakran játszott Kodály Zoltán is.
Itt található a fallóskúti Szent-kút, amelynek vizét 1947 óta tartják csodatévőnek. Az 1980-as évek óta ismert búcsújáróhely. Ma már nemcsak az 1948-ban közadakozásból épült kápolna áll itt, hanem egy egész épületkomplexum, amelyet szobrokkal és padokkal övezett, kulturált sétautak vesznek körül.
A kiállítás a Mátrában és Magyarország más tájain talált lenyűgöző ásványokon kívül a nagyvilágból származó darabok szép kollekcióját is bemutatja. Emellett a valaha élt élőlények múltjába is betekintést enged: több egykori élőlény teljes vagy részbeni fosszíliája is megtekinthető itt.
Vadregényes gerinctúra egy csipetnyi kihívással
RÖVID TÁV
- Hosszúság: 4,8 km + 10%
- Emelkedés fel 138 m és le 149 m
- A túra ideje ~ 4 óra
- IBP Index
- Emelkedési meredekség
- Lejtési meredekség
Kinek ajánljuk?
Ez a túra a vadregényes erdők és a felfedezés tökéletes elegye. Elsősorban azoknak szól, akik nem egy egész napos menetelésre vágynak, hanem szeretnének kiszakadni a tömegből, és látni valami olyat, amit a legtöbb turista elszalaszt.
Gyakorló természetjáróknak és kalandvágyóknak: Az út eldugott, ritkábban járt ösvényeken vezet, ahol a természet valódi, érintetlen arcát tapasztalhatjuk meg a fák között.
A természet fotósainak és a csend szerelmeseinek: A völgyalji forrásvidék mikroklímája, és a különleges erdei környezet miatt érdemes sok megállót tervezni – a látvány és a nyugalom minden ponton megéri a kattintást.
A technikai kihívásokat kedvelőknek: Bár a táv rövid (4,81 km), a túra tartogat egy izgalmas, kifejezetten meredek szakaszt, amely technikás, és próbára teszi a lépésbiztonságot.
Nehézség: Közepesen nehéz, változatos hegyi terep. A túra első fele kényelmesen hullámzik, ám a felezőpontnál (2,2 km-nél) egy meredek és technikás, 24%-os letörés következik, amely boka- és térdízületi problémákkal küzdőknek kihívás lehet. A biztonságos ereszkedéshez stabil, bordázott talpú túracipő/bakancs, valamint túrabot használata kifejezetten javasolt!
A túra leírása
A rövidebb huroktúránk a Kodály Zoltán sétány buszmegállójától indul. Egy kb. 400 meter hosszú, bemelegítő emelkedő megtétele után jutunk fel a gerincre, amely az emelkedési meredekséget tekintve a 🔵 KÉK KATEGÓRIÁBA (Mérsékelt emelkedők / Lankák) sorolható. Felérve a további út kellemes sétát jelent a friss mátrai levegőn.
Itt érdemes egy kis kitérőt tenni, hogy megismerkedjünk egy különleges biológiai jelenséggel, a fák gyökereinek vagy ágainak természetes összenövésével, az anasztomózissal. Tudtad? Ez a botanikai ritkaság tulajdonképpen a fák egymás közötti „összefogása”: az érintkező ágak vagy gyökerek a sejtek szintjén összeolvadnak, így a fák nemcsak fizikailag támogatják egymást a szeles gerincen, de akár tápanyagot és vizet is képesek megosztani a közös keringési rendszeren keresztül. Majd a gerincen haladhatunk a csodálatos fák között, mielőtt megkezdjük a leereszkedést.
A piros háromszöget elérve kissé lejjebb ereszkedünk, ahol a terep a 🟢 ZÖLD KATEGÓRIÁNAK (Laza ereszkedés) megfelelően normál, kényelmes völgyi utakon vezet. Itt nagyjából szintben haladunk a Lengyendi Galya oldalában, majd egy enyhe emelkedőn haladva megcsodálhatjuk a köröttünk lévő erdőt. A Lengyendi-patak völgyét elérve (a túra 2,2 km-éniel) azonban hirtelen megváltozik a táj: az útvonal legkritikusabb pontjához érkezünk, ahol egy kifejezetten meredek és köves lejtő következik.
Ezen a részen az erdő egy egészen más, buja arcát mutatja meg: a patakvölgy sajátos mikroklímájának köszönhetően itt egy valóságos páfránybirodalomba csöppenünk. A meredek völgyoldalt sűrűn borító, élénkzöld páfrányok között sétálva olyan érzésünk lehet, mintha egy őskori, rejtett világba lépnénk be – a sűrű növényzet a nyári napsütésben kifejezetten misztikus, szűrt fényt kölcsönöz a tájnak.
Ez a szakasz a lejtési meredekség szempontjából egyértelműen a 🔴 PIROS KATEGÓRIA (Veszélyes ereszkedés), amely egy extrém meredek, 24%-os, komoly odafigyelést igénylő letörés a hurok felezőpontjánál. Bár szerencsére nem túl hosszú, mindössze néhány tíz méter hosszan tart, a morzsalékos, köves és laza talaja miatt fokozottan csúszás- és ficamveszélyes. Tanács a csoportnak: ezen a szakaszon a túrabot használata elengedhetetlen és kifejezetten jó szolgálatot tesz! Kötelező visszavenni a tempóból, lassan, óvatosan, egymásra figyelve haladni – így a „Letörés” nagyjából 15-20 perc alatt biztonságosan teljesíthető. Javasoljuk, hogy tegyünk rövidebb, stabil lépéseket, ezzel megőrizzük az egyensúlyunkat, és nagyobb követési távolságot tartsunk, nehogy a cipő orrának nyomódó lábujjak vagy a hirtelen lejtmenet megterhelje a térdízületeket.
A völgy oldalában egyfajta hullámvasutazás veszi kezdetét, az igazi kihívást azonban egy rövid emelkedő és egy kisebb vizes, danyogás rész leküzdése jelenti. Azonban az emelkedő nem túl hosszú, és felérve érdemes megcsodálni az előttünk kitáruló tájat, így kipihenhetjük a meredeket. Egy kis füves emelkedőn jutunk vissza a gerincre.
Visszafelé a gerincen ez az útszakasz kissé megtévesztő lehet, mivel folyamatosan kisebb emelkedők és lejtők váltják egymást, így nehezítve a haladást, de nem kell rohani – érdemes többször megállni, fújni egyet és körülnézni. A környező fák biztosítják a látványt. Visszaérve a már megtett emelkedőn ereszkedünk le a buszmegállójához, ahol a túra utolsó, közel 200 méteres betonútja kényelmes, biztonságos és botlásveszélytől mentes lefelé haladást biztosít. Itt vagy buszra száll a csoport, vagy a megegyezés szerint elgyalogolunk a turistaszállónál várakozó buszhoz.
A buszra szállva még egy megállónk lesz Mátraszentlászlónál, ahol megcsodálhatjuk a lenyűgöző panorámát és a híres, ikonikus Három falu templomát (Szent István király templom). Ez a templom egy igazi történelmi kuriózum: a három apró hegyi falu, Mátraszentimre, Mátraszentistván és Mátraszentlászló lakói évtizedekig vitáztak azon, hol épüljön fel a közös imaház. Végül a salamoni döntés született: a templomot a falvaktól teljesen külön, a három település mértani középpontjában, a sűrű erdőben húzták fel 1932-ben, így mindenkinek pontosan ugyanannyit kellett gyalogolnia a misére. Egy újabb rövid buszozás után megérkezünk Mátraszentimrére.
Itt a Vargánya étteremben lesz lehetőség a meleg ebédmenü elköltésére. Ebéd után – vagy akár helyette – mindenképpen érdemes megtekinteni a közelinek számító Mátra Ásványház Múzeum lenyűgöző kincseit. A múzeumban nemcsak gyönyörködni lehet a ritkaságokban, hanem lehetőség nyílik egyedi szuvenírek vásárlására, a vállalkozó kedvűek pedig ki is próbálhatják a hagyományos aranymosást. Aki pedig a múzeumlátogatás helyett inkább valami édes kényeztetésre vágyik, az a Vadvirág turistaház ebédlőjében kóstolhat meg egy fenséges fagylaltkelyhet.
Összességében elmondhatjuk, hogy a teljes túra a maga kiegyensúlyozott terhelésével és folyamatos ritmusváltásaival a 🔵 KÉK KATEGÓRIÁBA (Közepes nehézségű túra) tartozik, amely egy igazi kétarcú, élménydús utazás a Magas-Mátrában.
A túra nehézségi foka
Ez a 4,81 km-es huroktúra egy igazi kétarcú utazás: a vadregényes völgyalj kényelmes bemelegítésétől kezdve a technikai kihívásokon át a gerincút kellemesen hullámzó, erdei sétájáig mindent magában foglal.
Összetett fizikai igénybevétel (IBP): 🔵 KÉK KATEGÓRIA (Közepes nehézségég) – A túra egésze kiegyensúlyozott terhelést ad, de a folyamatos ritmusváltások és a távolság miatt a kevésbé edzettek a végére kellemesen elfáradhatnak.
Emelkedési meredekség: 🔵 KÉK KATEGÓRIA (Mérsékelt emelkedők / Lankák) – Bál a bázist a kényelmes, sík szakaszok adják, a völgyből való kijövetel és a gerinc apróbb domboldalai ritmustörő, lihegősebb pillanatokat hozhatnak, így a tempót tudatosan fogni kell.
Lejtési meredekség (Átlagos terepen): 🟢 ZÖLD KATEGÓRIA (Laza ereszkedés) – A normál völgyi utak, valamint a túra legvégén a buszmegállóhoz vezető közel 200 méteres betonút kényelmes, biztonságos és botlásveszélytől mentes lefelé haladást biztosítanak.
🔴 BIZTONSÁGI KIEMELÉS – A Lengyendi-patak völgyébe vezető lejtő (2,2 km-nél):
Meredekség: 🔴 PIROS KATEGÓRIA (Veszélyes ereszkedés) – Extrém meredek, 24%-os, komoly odafigyelést igénylő letörés a hurok felezőpontjánál.
Hossz és talaj: Kifejezetten rövid szakasz, mindössze néhány tíz méter hosszan tart, ám a köves, morzsalékos és laza talaj miatt fokozottan csúszás- és ficamveszélyes.
Tanács: A stabilitás érdekében a túrabot használata itt elengedhetetlen! Ezen a részen kötelező visszavenni a tempóból, nagyobb követési távolságot tartani, nehogy a cipő orrának nyomódó lábujjak vagy a hirtelen lejtmenet megterhelje a térdízületeket.
A Túra „Pásztorkutyái”
Vezetjük a sort, tereljük a lemaradókat, és összeszámoljuk a báránykákat minden pihenőnél. Nálunk nincs elkószált túrázó!
A Felső-Mátra panorámás bércein: Kilátók, templomok és szalamandrák nyomában
KÖZÉPTÁV
Kinek ajánljuk?
Ez a túra a vadregényes erdők, a pazar panorámák és a technikai kihívások tökéletes elegye. Elsősorban azoknak szól, akik szeretnének kiszakadni a tömegből, értékelik a természet nyers erejét, és szeretnek egy-egy különleges látnivaló vagy élőlény miatt megállni.
A panorámák és a természet fotósainak: A Galya-kilátó körpanorámája, a fák különleges összenövése, valamint a tarvágás széléről nyíló, zavartalan völgyi kilátás mind-mind megérik a megállást és a kattintást.
A ritkaságok és az élővilág kedvelőinek: Azoknak, akik szívesen pásztázzák a lábuk elé az utat, hogy megcsodálhassák a völgyekben rejtőző, védett foltos szalamandrákat, vagy a tarvágás tűző napján is makacsul növő páfrányokat.
A technikai kihívásokat keresőknek: Bár a túra nagy része jól járható gerincút, a galyatetői letörés képében tartogat egy kifejezetten meredek (15–30%-os) szakaszt, amely próbára teszi az egyensúlyérzéket és a lépésbiztonságot.
Nehézség: Változatos hegyi terep, amely a 9 km-es táv és a 32-es IBP index alapján alapvetően zöld kategóriás (tapasztalatszerző) túra. Ugyanakkor a galyatetői meredek letörés, valamint a Mátraszentimre felé vezető, hosszan elnyúló ereszkedés a boka- és térdízületi problémákkal küzdőknek komoly kihívás lehet. A biztonságos és stabil haladáshoz tapadós talpú túracipő/bakancs, a technikai részen pedig a túrabot használata kifejezetten javasolt!
A túra leírása
A túránkat a Mátraszentimre, Csillagvizsgáló bekötőútnál kezdjük, ahol leszállunk a buszról, és a betonúton indulunk meg a gerinc felé. Amennyiben a régi, erdei átvezető ösvény jól járható, azonnal le is rövidítjük a betonozott szakaszt, ellenkező esetben pedig a kényelmes aszfalton maradva érjük el a gerincutat. A gerincre érve egy kellemes hullámvasutazás veszi kezdetét, miközben a lombok alatt sétálva megcsodálhatjuk a környező fákat. Az út ezen része az emelkedési meredekséget tekintve a 
ZÖLD KATEGÓRIÁBA (Többnyire sík / Apró hullámok) tartozik, a ritmustörő kis dombocskák ellenére a lábak itt egyáltalán nem fáradnak el korán. Útközben teszünk egy izgalmas megállót: élőben figyelhetjük meg a fák ágainak különleges összenövését, és átbeszélhetjük ennek biológiai okait.
Még egy kis séta, és máris elérjük a Péter-hegyesén büszkélkedő Galya-kilátót. Szép időben innen tökéletes körpanoráma tárul elénk, és ha igazán kegyes hozzánk az időjárás, a Tátra vonulatáig is elláthatunk.
A nézelődés után a már megtett úton indulunk vissza. A Lengyendi-galyát elérve egy rövid leereszkedéssel jutunk el a hegy oldalában futó úthoz, ahol az erdő újabb szépségei tárulnak fel előttünk. Az ösvényünk előbb szintben halad, majd enyhe emelkedőbe vált, melynek végén egy páfrányokkal sűrűn borított, vadregényes sziklaalakzat vár ránk.
Itt érkezünk el a túra legnehezebb szakaszához, a galyatetői letöréshez. Ez a rész a lejtési meredekség szempontjából egyértelműen a 
PIROS KATEGÓRIA (Veszélyes ereszkedés). Extrém, helyenként 15% – 30% közötti meredek lejtőről van szó, ahol a köves, gyökeres, erdei talaj miatt a legnagyobb az elcsúszás veszélye. Figyelmeztetem is a csoportot: ezen a rövid, de technikás részen a túrabot használata ajánlott, a tempóból vissza kell vennünk!
Miután sikeresen lejutottunk és átvágtunk egy kisebb vizes, dagonyás részen, egy kissé szusszantós emelkedő következik. Itt érdemes többször is megállni pihenni, már csak azért is, mert a táj ezen a ponton kezd igazán kibontakozni előttünk. Egy korábbi hatalmas tarvágás helyszínén járunk – bár a seb még messze nem gyógyult be, a sors fintora, hogy ennek köszönhetően nyílik innen a legpazarabb, zavartalan panoráma a Lengyendi-patak mély völgyére és a mögötte elterülő tájra. Figyeljük meg, hogy a tűző nap ellenére a nyirkos mikroklímának köszönhetően a páfrányok még itt is makacsul utat törnek maguknak az új növényzetben. Egy kissé benőtt, de jól járható emelkedőn kapaszkodunk vissza a gerincútra – ha az elején sikerült átvágnunk a betonútról, akkor pontosan ugyanoda érkezünk vissza, ahol kezdtük.
Innen a csillagvizsgáló felé folytatjuk utunkat, melynek ikonikus kupoláit ma már teljesen takarják a felnövekvő fák. Az Országos Kéktúra útvonalára váltva haladunk Mátraszentlászló felé, miközben érintjük az 1929-ben foglalt, patinás Piszkés-kutat. Mátraszentimre felé tartva útba ejtjük a magányos Három falu templomát, majd teszünk egy kis kitérőt a sípálya parkolójához az újabb pazar tájképért.
Tovább ereszkedve Mátraszentimrére, a Narád-patak felé vezető úton fokozottan figyeljünk a lábunk elé! Bár az ereszkedés itt már lankásabb, a túra egészére vetített 27,77 m/km-es átlagos szintvesztés miatt ez a szakasz is a PIROS KATEGÓRIÁS lejtési terhelést növeli, ami folyamatos kontrollt igényel az izmok és a térdek védelmében. Ráadásul ez a vidék a csodás, sárga-fekete foltos szalamandrák otthona is: az erdő nyirkosabb részein könnyen az utunkba akadhat egy-egy védett példány, úgyhogy vigyázzunk a lépteinkre, nehogy rálépjünk ezekre a különleges apróságokra!
A patakon átkelve beérünk a településre, ahol megcsodáljuk a terméskőből épült Szent Imre-templomot. Összességében elmondhatjuk, hogy a teljes túra a maga 32-es IBP indexével a ZÖLD KATEGÓRIÁBA (Tapasztalatszerző túra) tartozik, így a nehéz letörést leszámítva egy kiegyensúlyozott, a kondíciót remekül fejlesztő élmény. A napot a Vargánya étteremben koronázzuk meg egy jó ebéddel, ami után – vagy helyett – levezetésként még közösen megnézhetjük a lenyűgöző Ásványmúzeumot is
A túra nehézségi foka
Ez a 9 km-es túra egy igazi, változatos mátrai utazás: a kényelmes gerincsétáktól és a lenyűgöző panorámáktól kezdve a komoly technikai kihívásokon át a vadregényes patakvölgyekig mindent magában foglal.
Összetett fizikai igénybevétel (IBP): 🟢 ZÖLD KATEGÓRIA (Tapasztalatszerző túra) – A túra egésze a 32-es IBP index alapján kiegyensúlyozott terhelést ad. A 9 km-es táv és a mérsékelt szintemelkedés miatt ideális a kondíció fejlesztésére, de a végére a kevésbé edzettek kellemesen elfáradhatnak.
Emelkedési meredekség: 🟢 ZÖLD KATEGÓRIA (Többnyire sík / Apró hullámok) – A bázist a kényelmes gerincutak adják. Bár a gerinc apróbb domboldalai és a tarvágás utáni visszakapaszkodás hozhat ritmustörő, lihegősebb pillanatokat, a tempó tudatos megválasztásával a szakaszok könnyen kezelhetők.
Lejtési meredekség (átlagos terepen): 🔴 PIROS KATEGÓRIA (Komoly lejtési terhelés) – Bár a túra jelentős része lankásan ereszkedik, a 27,77 m/km-es átlagos szintvesztés és a hosszan elnyúló lefelé menet (különösen Mátraszentimre felé) komoly, folyamatos munkára kényszeríti a combizmokat és a térdízületeket.
Meredekség: PIROS KATEGÓRIA (Veszélyes ereszkedés) – Extrém meredek, helyenként 15% – 30% közötti letörés, amely komoly odafigyelést és maximális koncentrációt igényel.
Hossz és talaj: Rövid, de kifejezetten intenzív szakasz, ahol a köves, gyökeres és morzsalékos erdei talaj miatt rendkívül nagy az elcsúszás- és ficamveszély.
Tanács: A stabilitás érdekében a túrabot használata itt kifejezetten ajánlott és kötelező! Ezen a részen kötelező visszavenni a tempóból és nagyobb követési távolságot tartani, hogy elkerüljük a baleseteket és kíméljük az ízületeket.
A Túra „Pásztorkutyái”
Vezetjük a sort, tereljük a lemaradókat, és összeszámoljuk a báránykákat minden pihenőnél. Nálunk nincs elkószált túrázó!
Vadregényes gerinctúra a Magas-Mátrában
HOSSZÚ TÁV
Kinek ajánljuk?
Ez a túra a vadregényes erdők, a pazar panorámák és a komoly technikai kihívások tökéletes elegye. Elsősorban azoknak szól, akik szeretnének kiszakadni a tömegből, értékelik a természet nyers erejét, és készek egy hosszabb, fizikailag is megterhelőbb kihívásra.
A panorámák és a természet szerelmeseinek: A Galya-kilátó tetőteraszáról nyíló tiszta, akár a Magas-Tátráig elnyúló körpanoráma, a Lengyendi-patak völgyének tetejéről elénk táruló kilátás, valamint a Sípark feletti látvány mind-mind megérik a megállást és a kattintást.
A ritkaságok és az élővilág kedvelőinek: Azoknak, akik szívesen pásztázzák a lábuk elé az utat, hogy megcsodálhassák a Narád-patak nyirkos forrásvidékén rejtőző, védett foltos szalamandrákat, a Lengyendi-galya oldalában zöldellő páfrányokat és a különleges sziklakibúvásokat.
A komoly technikai kihívásokat keresőknek: Azoknak a gyakorlott túrázóknak, akik próbára tennék az állóképességüket a kidőlt fákkal nehezített „atlétikai gátfutáson”, és az egyensúlyérzéküket a kifejezetten meredek, technikás lejtőkön.
Nehézség: Változatos, nehéz hegyi terep, amely a 15,14 km-es táv és a 63-as IBP index alapján a sárga kategóriás (komoly igénybevételű) túrák közé tartozik. A hosszú emelkedők és a kifejezetten meredek, térdpróbáló ereszkedések miatt a boka- és térdízületi problémákkal küzdőknek komoly kihívás lehet. A biztonságos és stabil haladáshoz tapadós talpú túracipő/bakancs, a technikai részeken pedig a túrabot használata kifejezetten javasolt és kötelező!
A túra leírása
A hosszú távú túránk Fallóskútról, a híres kegyhelytől indul, ahol a falun áthaladva először a Szentkút látnivalóival ismerkedhetünk meg. Ez a békés erdei zarándokhely a csodatevő forrásáról, a szabadtéri oltáráról és a meghitt kápolnájáról ismert, amelyek hívogató nyugalmat árasztanak a falvak felett. Egy kezdeti, bemelegítő emelkedő után csodás erdős sávban sétálunk egészen Mátraszentimre határáig. Az út ezen első része az emelkedési meredekséget tekintve még többnyire a 🟢 ZÖLD KATEGÓRIÁBA (Többnyire sík / Apró hullámok) tartozik, a ritmusos kis dombocskák ellenére a lábak itt egyáltalán nem fáradnak el. A faluba beérve érdemes rögtön tennünk egy rövid pihenőt – legalább egy jó kávéra – a közkedvelt B Terv vendéglátóhelyen.
Utunkat a patinás Szent Imre-templom érintésével folytatjuk, amely a Mátrára jellemző, gyönyörű helyi terméskőből épült, és belső fafaragásai hűen tükrözik a hegyvidéki kultúrát. Hamarosan elérjük a Narád-patak vadregényes forrásvidékét. Itt érdemes folyamatosan a lábunk elé figyelni: a nedves mikroklíma miatt ezen a részen nagy eséllyel futhatunk össze foltos szalamandrákkal! A Három falu templomának megtekintése után teszünk egy minimális kitérőt a mátraszentistváni sípark parkolójába is, ahonnan fantasztikus panoráma tárul elénk. A magányosan álló, ikonikus Három falu temploma (Szent István-király templom) egyébként pont Mátraszentimre, Mátraszentistván és Mátraszentlászló mértani középpontjában épült fel, hogy egyetlen közös imaházként szolgálja a három különálló hegyi települést.
Mátraszentlászlót magunk mögött hagyva azonban az útvonal fokozatosan szintet lép: a Piszkés-tető északkeleti oldalában kezdünk el felfelé araszolni. Ezen a szakaszon egy kis extra kalandban is részünk lesz: szinte egy „atlétikai gátfutáson” érezhetjük magunkat, ahol a gátakat az erdő természetes akadályai, a kidőlt fák helyettesítik. A Lengyendi-patak völgyének tetején futó ösvényről újabb lenyűgöző kilátás kárpótol minket a fáradtságért. Sziklakibúvások, páfrányok és egy varázslatos, sűrű erdő szegélyezik az utunkat a Lengyendi-galya oldalában, ahonnan egy utolsó, rövid emelkedő leküzdésével jutunk fel a főgerincre.
Ez a középső harmad (kb. a 4. és 10. kilométer között) hozza el a túra legizzasztóbb szakaszát, ahol folyamatosan fel kell küzdenünk magunkat egészen a 967,06 m-es legmagasabb pontig. Ez az emelkedési meredekség szempontjából már egyértelműen a 🟡 SÁRGA KATEGÓRIA (Hosszú kaptatók). Bár a meredekség átlagosan 40,75 m/km, a terhelés hossza miatt a comb és a vádli izomzatának fáradtsága folyamatosan összeadódik. Fontos a tudatos tempó megválasztása, hogy maradjon energiánk a végére is.
A gerincen igazi hullámvasutazás veszi kezdetét, amely egyenesen a Péter-hegyesén magasodó, ikonikus Galya-kilátóhoz vezet. A modern köntösbe öltöztetett, színes bivakfülkéiről is híres építmény tetőteraszáról tiszta időben akár a Magas-Tátra csúcsait is megpillanthatjuk. A pazar körpanoráma megcsodálása után újabb frissítési és pihenési lehetőség adódik a Galyatető Turistacentrumban – ehhez azonban le kell ereszkednünk a gerincről. A pihenőt követően visszamászunk a magaslatra, de igyekszünk egy fokozatosabb, enyhébb emelkedőt választani.
Visszafelé a gerincúton elhaladunk a lombok által ilyenkor már sűrűn elfedett Piszkés-tetői Csillagvizsgáló kerítése mellett. Ez az ország legmagasabban fekvő és legnagyobb távcsöveivel felszerelt kutatóállomása, ahol számos új kisbolygót és szupernóvát fedeztek fel a magyar csillagászok.
Rövidesen azonban véget ér a kényelmes sétatempó: az útvonal legkritikusabb pontjához érkezünk, ahol egy kifejezetten technikás, meredek és kemény ereszkedés vár a csoportra egészen a Bögös-rétig. Ez a rész a lejtési meredekség szempontjából egyértelműen a 🔴 PIROS KATEGÓRIA (Veszélyes ereszkedés). Rövid távon több mint $500$ méternyi szintet kell ledobnunk, ami 33,52 m/km-es átlagos szintvesztést jelent – ez messze a biztonságos határérték felett van. Extrém meredek, helyenként 15 – 30% közötti letörésekről van szó, ahol a köves, gyökeres talajon a legnagyobb az elcsúszás veszélye. Mivel ez a szakasz a túra utolsó harmadára esik, amikor az izomzat már kimerült, a sérülésveszély itt maximális. Figyelmeztetés a csoportnak: ezen a technikás részen a túrabot használata kifejezetten ajánlott és kötelező a biztonságért, a tempóból drasztikusan vissza kell venni!
Innen már csak az utolsó komolyabb akadályt, a Darázs-hegyet kell leküzdenünk, és máris visszaérkezünk a kiindulópontunkra. A túra hivatalos részét a falu központjában zárjuk, a további programot pedig a csapat aktuális fáradtságához és az időhöz igazítjuk – de egy jó kávéra és egy hatalmas, jól megérdemelt fagylaltkehelyre biztosan jut majd idő! Összességében elmondhatjuk, hogy a 15,14 km-es hosszú túra a maga 63-as IBP Indexével a 🟡 SÁRGA KATEGÓRIÁBA (Komoly igénybevételű túra) tartozik.
A túra nehézségi foka
Ez a 15,14 km-es túra egy igazi, változatos mátrai utazás: a kényelmes gerinctúráktól kezdve a komoly technikai kihívásokon (kidőlt fák akadályai) és a hosszan tartó, izzasztó kaptatókon át a meredek, technikai ereszkedésekig mindent magában foglal.
Összetett fizikai igénybevétel (IBP): 🟡 SÁRGA KATEGÓRIA (Komoly igénybevétel) – A túra egészére a 63-as IBP index alapján komoly fizikai terhelés adódik. Ez a szakasz már nem kezdő terep. Mentális kitartást és biztos mozgáskultúrát igényel, a túra utáni regeneráció pedig kiemelten fontos.
Emelkedési meredekség: 🟡 SÁRGA KATEGÓRIA (Hosszú kaptatók) – A 40,75 m/km}-es átlagos emelkedési meredekség miatt a táv második felében (különösen a Piszkés-tető oldalában és a Lengyendi-galya kaptatóján) már fokozottan érezhető az izomzat igénybevétele. Egyenletes, megfontolt tempó javasolt a „savasodás” elkerülése érdekében.
Lejtési meredekség (Átlagos terepen): 🔴 PIROS KATEGÓRIA (Komoly lejtési terhelés) – A hosszan elnyúló lefelé menet és a 33,52 m/km-es átlagos szintvesztés komoly, folyamatos fékezési munkára kényszeríti a combizmokat és a térdízületeket.
Meredekség: 🔴 PIROS KATEGÓRIA (Veszélyes ereszkedés) – Extrém meredek, helyenként 15% – 30% közötti letörések várhatók a Csillagvizsgáló után a Bögös-rétig tartó szakaszon, amelyek a túra végi kimerültség mellett maximális koncentrációt igényelnek, mivel a sérülésveszély itt a legnagyobb.
Hossz és talaj: Hosszú és kifejezetten intenzív szakaszok váltakozása, ahol a köves, gyökeres és morzsalékos erdei talaj miatt rendkívül nagy az elcsúszás- és ficamveszély.
Tanács: A stabilitás érdekében a túrabot használata itt kifejezetten ajánlott és kötelező! Ezen a részen kötelező visszavenni a tempóból, a lejtmenet előtt pedig érdemes a cipőfűzőket szorosabbra húzni, hogy megvédjük a lábujjakat a cipő orrához való ütődéstől.
A Túra „Pásztorkutyái”
Vezetjük a sort, tereljük a lemaradókat, és összeszámoljuk a báránykákat minden pihenőnél. Nálunk nincs elkószált túrázó!