Mátrafüred története szorosan összefonódik a Mátra természeti kincseivel és Gyöngyös városával. A terület már a középkorban is lakott volt, de az igazi fejlődés a 19. században kezdődött, amikor felismerték a hegyvidéki levegő és a gyógyhatású források jótékony hatásait.

A gyógyüdülőhely születése

A település a 19. század második felében kezdett népszerű üdülőhellyé válni. A gyöngyösi polgárok és a környék arisztokráciája villákat és nyaralókat épített itt, és a terület fokozatosan a turizmus központjává vált. Ekkor épült meg az első szanatórium, és ekkor nyitottak meg az első panziók és vendéglők is. A Gyöngyös-Mátra vasútvonal kiépítése, amelynek Mátrafüred az egyik végállomása lett, jelentősen fellendítette a turizmust, és lehetővé tette, hogy a fővárosból és az ország más részeiről is könnyen megközelíthetővé váljon.

A 20. század és napjaink

A 20. század elején Mátrafüred már elismert gyógy- és üdülőhely volt. A két világháború és az azt követő szocialista időszakban a település tovább fejlődött: megépültek a munkásüdülők és a vállalati pihenőházak. A Kozmáry-kilátó és a környék turisztikai infrastruktúrája folyamatosan bővült, vonzva a kirándulókat. Napjainkban Mátrafüred továbbra is a Mátra legfontosabb turisztikai központja. A hagyományos gyógy- és pihenőturizmus mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az aktív programok, mint a kerékpározás, a túrázás és a nordic walking.

Pálosvörösmart, a Pálosok egykori faluja

Pálosvörösmart története szorosan kötődik az egyházhoz és a Pálos rendhez, melyről a település a nevét is kapta. A falu a Mátra déli lejtőin fekszik, és a középkortól kezdve lakott település.

A pálosok és a középkor

A falu eredeti neve Vörösmart volt, és a 13. századtól kezdve már bizonyíthatóan létezett. A település történelme szempontjából meghatározó volt, amikor a 15. század elején a pálos rend telepedett le a területen. Kolostort és templomot építettek, és a falu a rend birtokává vált. A pálosok szerepe nemcsak vallási, hanem gazdasági szempontból is jelentős volt: segítették a helyi gazdálkodást és a szőlőművelést. A kolostor a török hódítás idején pusztult el, és a település is sokat szenvedett a harcok alatt.

Újjáépülés és a 18. századtól napjainkig

A falu a török kiűzése után, a 18. században kezdett újra benépesedni, elsősorban a környékre betelepülő szlovák lakosokkal. A Pálos előtag a 19. században került a település nevéhez, utalva a rendhez fűződő történelmi kapcsolatokra. Az 1900-as években Pálosvörösmart is osztozott a Mátra térségének sorsában: a mezőgazdaság, különösen a szőlészet és borászat maradt a fő megélhetési forrás. A 20. században a falu megőrizte békés, vidéki jellegét, és ma is vonzó úti cél a csendet, a természetet és a történelmi emlékeket kereső turisták számára. Bár a pálos kolostor romokban hever, a falu ma is őrzi gazdag történelmi múltjának emlékeit.